- Hát hol élsz te, Ember?!
Uram Atyám, hogy feldühítettél! Egyszerűen nincs felület, ahol kidühönghetem magam, annyira felkavart ez, pedig már azt hittem, nem lesz hatással rám, de most.... Most fedeztem fel azt a kurva levelet a postaládámban és egyszerűen nem hagyhatom szó nélkül, hogy ezt teszed velem!
Levélben?
Ez aztán léleksimogató.
Mi... Miért incselkedsz velem még neten keresztül is?
Egy játékos vagy.
Egy ribanc.
Hónapokra eltűnsz, aztán jön egy ilyen fecni?!
Választékosan beszélni sem tudok, mióta felkavartál, lebutítottál, leépítettél, elvetted az életemet, a józan gondolkodásomat.
Mindezt ezzel a ... Szöveghalmazzal, amit virágnyelven sikerült természetesen megfogalmazni egy "igazi" nőhöz méltóan. Elszédülök, annyira felmegy a vérnyomásom, ha eszembe jutsz, baszdmeg!
Évek óta itt kergetjük egymást, és végül te húzod meg a határt, mondván legyünk felnőttek.
Oké. Persze.
És megírod ezt.
Anyám, még jó, hogy ülök...
Hogyan Képzeled ezt?! Mit vétettem odafönn? Valamit nagyon elbaszarinthattam, ha megkaptalak feladatnak...
Istenem... Miért nem jössz akkor és teszed velem azt, amit leírtál...
Gyűlöllek...- ekkor kifogyott a szusz Elizabethből.
Nem tudott már mit mondani, csak remegő ajkakkal nézett ki az ablakon. Végül térdeit felhúzta s átkarolta őket. Lehunyta a szemeit mit sem sejtve arról, hogy a személy, akihez intézte szavait, mindent hallott ebből, s még abban a pillanatban is figyelte őt. |