Név: Draco Amitel
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Kita
Kor: 17
Külső leírás: Arca hamvas, élettel telien barackszínű, pofija nemes vágású, amit kellemes barna tincsek kereteznek. A hajára, ha rásüt a fény, aranyszínűen ragyog, ajkai dúsak, halványak, sápadtak. Szemei hatalmas, vakítóan kékek, amiket sűrű, sötét pillák kereteznek. van benne egyfajta gyermekes, lányos báj, főleg ha mosolyog, olyan, mint egy elégedett kismacska, finoman felfelé ívelő ajkakkal. Karcsú, finoman izmos, egyáltalán nem magas, alig hagyja el a 150 centit, hosszú ujjakkal. Minden mozdulata csábító, pontos, semmi feleslegeset nem csinál, a precizitásra és a maximalizmusra esküszik.
Jellem: Meglehetősen szuicid jellem, hazudik, főleg önmagáról és a családi hátteréről, az érzéseiről, általában csak édesen mosolyog, olyan gyermeki bájjal, hogy minden élő és élettelen dologban felkelti az atyai-anyai érzéseket. Ennek ellenére elszánt, alattomos és pökhendi, főleg ha olyasvalamire akarják rávenni, amit ő nem akar, illetve ha túl közel merészkednek az intim szférájában. Szeret egyedül dolgozni, de könnyedén irányítja az alatta dolgozókat, határozott és kíméletet nem ismerő, a munkájában szinte megszállott. Ha nem muszáj, nem beszél, kivéve a munkájáról, ha kérdezgetik eljátssza az édes, szociális kis művészt, egyébként némán és mozdulatlan arccal tud ülni és csak akkor látszik némi koncentrált izgalom, ha dolgozik vagy ha tervezi a következő projectet. Amúgy szeret nevetni, csak ritkán talál rá őszinte okot. Egész személyisége ingatag és folyékony, mint a félig dermedt víz, úgy véli, hogyha valami rossz történik vele, azt teljes mértékben megérdemli, mert hibázott. Vállalja a büntetést, a fájdalmat és a kínzást, még ha nem is kellene.
Élettörténet: Normális középosztálybeli család egy véletlenül csöppent gyermeke. És mivel nem volt betervezve, a szülők nem feltétlenül voltak rákészülve és nem úgy kezelték a gyereket, mint kellett volna. Az apja egyébként is ingerült, hirtelen haragú ember, az anyja pedig nem bírta a feszült légkörben síró, rosszul alvó, problémás gyereket és vagy depressziós volt, vagy nem törődött vele... a gyerek így ahogy nőtt, úgy kapta az ütéseket, változatosan. Övvel, kézzel... ezért mindent megpróbált megtenni, hogy a szülei elégedettek legyenek, büszkék vagy legalább ne úgy gondoljanak rá, mint egy koloncra. Így mire a szülei hazajöttek, már öt éves korától mindig friss sütiillat lengte be a házat, persze eleinte hatalmas kosz közepette, ami miatt szintén kiabáltak és elverték... aztán erre háklis lett, betegesen pakolt és rendet tett maga körül. Egy cukrászdában kapott részmunkaidős állást az iskola alatt, de a tehetsége meglátszódott és a hely vezetője megengedte neki, hogy ezt-azt elkészítsen... majd teljes állást adott neki, így egy pici padlásszobába tudott költözni a városban, el a szüleitől és az iskolát is áttette levelezőre. A családi terror nyoma nem múlt el, mártír és szolid mazochizmussal ragaszkodik ahhoz az emberhez, aki bántja, mint az apja, mert úgy véli, hogyha bántják, akkor csalódást okozott és nem vádolja a másikat.
Viszont a tehetsége és ez elhivatottsága nyilvánvaló és megingathatatlan, elkezdett oktatásokra járni, tanulni, versenyezni és egészen odáig fejlődött, hogy fiatal kora ellenére a merész újításaival és a klasszikus professzionális hozzáállásával a szakma egyik legfiatalabb tehetsége, akit a nagy cukrászok is elismernek. A legtöbb ilyet ösztöndíj fedezi, ugyanis a szakiskolája érdeke is, hogy a tanuló őket reklámozza és hozza a díjakat. A szüleivel próbálja nem tartani a kapcsolatot, de a régi terror és a benne kialakított kisebbségi komplexus miatt gyakorta elmegy meglátogatni őket, ami még inkább visszaveti a személyisége fejlődését.
Hobby: süt, olvas, tanul, de rendes ételeket is művészi pontossággal készít el
Foglalkozás: cukrász
Extrák: Minden őt ért hatás ellenére rendkívül alkalmazkodó és hamar közös hangra kerül az emberekkel, mindenkivel mindenről el tud beszélgetni, de ez csak a csalóka felszín // Nem szereti ha túl közel jönnek hozzá, ilyenkor elutasító, agresszív és idegesítően arrogáns, flegmatikus // A mestersége egyik legjobbja, ráadásul édesszájú, nem pocsékol //
Képinfo: google ()
| Engedélyezve: |
2010. 11. 07.
2014. 08. 18.
|
Módosítva: 2014. 08. 18. 14:37:07
Módosította: Kita
Státusz: Aktív
|
